Történet
Gyülekezeti alkalmak
Lelkipásztor
Presbitérium
Zenei élet
Ifjúság
Médiatár
Linktár
Arhívum
Vendégkönyv
Elérhetőség

Napi ige

 

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok...”

Mt 11,20–30



  20 Akkor feddeni kezdte azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodája történt, mert nem tértek meg: 21 Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákruhában és hamuban! 22 Sőt mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak könnyebb lesz az ítélet napján, mint nektek. 23 Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz alászállni! Mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák, amelyek nálad történtek, megmaradt volna a mai napig. 24 Sőt mondom nektek, hogy Sodoma földjének könnyebb lesz az ítélet napján, mint neked. 25 Abban az időben így szólt Jézus: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. 26 Igen, Atyám, mert így láttad jónak. 27 Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. 28 Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. 29 Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30 Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű. Magyarázat: Megszorongatja az ember szívét Jézus szava, amikor azt mondja: „Jaj neked...”, és sorolja az ismerős városneveket (21.23). Talán felrémlenek előttünk nagy múltú, mára elnéptelenedő gyülekezetek... Mert a dicső múltra hivatkozó egyházi keretekre lehetőségként tekinthetünk ugyan, de ha Krisztusban nem születnek újjá, akkor rajtuk is beteljesedik a jézusi kijelentés: „A pokolig fogsz alászállni!” (23). A Kegyelem Ura azonban nem fenyegetni és büntetni érkezett erre a földre, hanem azért, hogy még a megcsontosodott keretek közé is megújulást hozzon és adjon: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok...” (28).
 
(Mt 11,20–30)


Körlevél

Név:
E-mail:
Feliratkozok a/az:
gyülekezet körleveleire
alapítvány körleveleire
ifjúság körleveleire
Feliratkozok


Letöltések

Helyi és Országos sajtó


LELKIPÁSZTORI HIVATAL
ÓRARENDJE


HÉTFŐ - PÉNTEK

8-13 ÓRA

SZOMBAT

9-12 ÓRA



Thyalie Online Szerepjáték Reducere factura apa

Hírek

 
  Nagyvárad-Réti Kürtszó

Békesség Istentől! Örömmel hirdetjük, hogy a több mint 20 évvel ezelőtt indult gyülekezeti lapunk, a Nagyvárad-Réti Kürtszó az idei év adventjétől újraéledt. Az alábbi csatolmányba...

  Karácsonyi istentiszteleti rend

“Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: velünk az Isten!” Mt 1,23 Kedves Testvérek! Hirdetjük, hogy Karácsony Ünnepének istentiszteleti rendje a következőképpen alakul gyülekezetünkben: ✨ 24. Szenteste: 17:00 ...

  Orgonájukért adtak hálát

Az alábbi linkre kattintva olvasható a tudósítás az adventi zenés istentiszteletről. Köszönjük Tóth Gábor írását! https://www.erdon.ro/kozelet/helyi-kozelet/orgonajukert-adtak-halat-zenevel-es-imaval-a-vara...

 
   
A gyülekezet története

A nagyváradi reformátusokat 1925. január 1-től három parókiális körzetre osztották: az olaszi, újvárosi és velencei részre. Mivel az olaszi rész túl nagynak bizonyult rövid időn belül, úgy határoztak, hogy a réti körzet önálló életlehetőséget kap.

Először 1926. augusztus 8-án Nt. Csernák Béla, az olaszi egyházközség lelkipásztora tartott Réten istentiszteletet  Hevesi József kertjében. Jó időben a Hevesi-kertben, rossz időben a Gáll József asztalosmester műhelyében tartották az istentiszteletet. A gyülekezet első kihelyezett szolgálattevője 1927-től dr. Gyenge János, segédlelkész volt. A következő esztendőtől, 1928 januárjától dr. Szabó Lajos lett a gyülekezet első lelkipásztora. Ő 1952-ig töltötte be ezt a tisztséget, azért csak eddig, mert  több lelkésztársával együtt a Duna-csatornához hurcolják, ahonnan már nem térhetett haza.


A templomépítés mozzanatai

A városi tanács a Sportstadion mellett 3000 négyzetméter telket adott a gyülekezetnek templom és iskolaépítésre. Ekkor még az olaszi gyülekezettel közös presbitérium csupán egy imaház építését tervezte.

Az alapkőletételre 1928. augusztus 6-án került sor, sőt a munkálatokat ugyanabban az évben december 23-ig be is fejezik. Az imaházban nagy alagsort alakítottak ki, amely helyet biztosított kulturális rendezvények szervezésére. Ezeket a rendezvényeket a megalakult színjátszó csoport kezdeményezte. Létrejött az énekkar, amely a Sztárai Mihály énekes reformátor nevét kapta.


 
Az imaház mellé 1940-ben letették a református iskola alapját.

Az imaházat 1944. szeptember 6-án, a második világháború utolsó napjaiban – a közeli vasútállomás támadása során - bombatalálat érte. Az épület kijavíthatatlanul rommá lett. A háború borzalmaitól megrettenve a gyülekezet lelkipásztora, dr. Szabó Lajos családjával együtt egy évre elmenekül Nagyváradról. Sarkadi Pál, az egyházkerület tanácsosa veszi gondozásba a gyülekezetet.

Szeghalmi Bálint, neves építészmérnök 1950-ben elkészíti a lebombázott imaház helyére épülő új templom tervét.

A négy nagyváradi gyülekezet 1952. január 1-től önállósult, minden gyülekezet önálló presbitériumot választott. Ekkortól az építkezést anyagilag segítette a másik három egyházközség, de támogatásával kiállt az épülő templom ügye mellett a bihari egyházmegye, sőt a Királyhágómelléki Egyházkerület gyülekezeteinek jelentős része is. A gyülekezet lelkipásztora egy-egy presbiterrel, olykor a kántorral szolgált a felkeresett egyházközségekben és adományokat gyűjtött.

A parókus lelkipászort, dr. Szabó Lajost 1952. augusztus 8-án deportálták a Duna csatornához. Ezután a lelkipásztori teendőket Bottyán Gyula segédlelkipásztor vette át, Kovács Sándor, az olaszi egyházközség lelkipásztorának felügyelete mellett. Buthi Sándort 1954. május 24-én iktatták be az egyházközség lelkipásztori tisztségébe.

Az Úr 1954. évének karácsonyán a már ideiglenesen berendezett templomépületben tartják az istentiszteletet.

A templom 32 m magas tornya 1955-ben készült el, ugyancsak ebben az évben helyezték el a harangot, amit a bukaresti Răşcanu mester öntött. A harang szerelékével együtt 825 kg-ot nyom.

A templom felavatására 1956. december 16-án, advent 3. vasárnapján került sor. Ekkor egy emléktáblát helyeztek a templom falára a következő felirattal:

Ez a szent hajlék Isten dicsőségére
1916-1956 között épült.
Felszenteletetett 1956. XII 16-án.
"Ti magatok is mint élő
Kövek épüljetek fel lelki
Házzá - I Pt. 2:5


Az egyházközség élete a templom felépítése után

Buthi Sándor 1961-ben, püspökké választása után elhagyta a gyülekezetet, sőt Bottyán Gyulát, segédlelkipásztorát is magával vitte. A gyülekezetbe az olaszi egyházközség lelkipásztorát helyezik át, Kovács Sándort.

Kovács Sándor 1964. május 1-én nyugdíjba vonul, július 1-től Bottyán Gyulát hívják vissza a gyülekezetbe.

Az egyházközség 1978-ban vásárol még egy harangot, és ugyancsak ez évben kerül sor a harangok árammal való működtetésének bevezetésére.

A következő évben egy Beszterce környéki szász evangélikus templom Wegeinstein orgonája került az egyházközség tulajdonába.

Az egyházközségtől 1994 július 24-én levált a rogériuszi rész és önálló presbitériumot választott, egyelőre a réti templomban maradva, majd 1999-ben áttelepülve a saját új templomukba.

Bottyán Gyula lelkipásztor 1998-ben kérte nyugdíjaztatását.

A gyülekezet 1999. március 28-án Pálfi Józsefet, az akkori Sulyok István Főiskola lelkipásztorát hívta meg a megüresedett hely betöltésére.

Az egyházközség 1999. október 1-től újabb tervek kivitelezésébe kezdett:
parókia és gyülekezeti ház építéshez fogott, amely otthont ad a gyülekezet lelkipásztora, segédlelkésze és kántora számára, továbbá helyet biztosít a nőszövetségi-, ifjúsági- és vendégszobáknak, illetve a Csillagocska Alapítványnak.
az Úr 2001-ik esztendejében református zeneóvoda létesítését kezdeményezte, amit 2002. szeptember 15-től sikeresen működtet.
 
Történet Istentiszteleti alkalmak Lelkipásztor Presbitérium Énekkar Ifjúság Galéria Linktár Arhívum Vendégkönyv Elérhetőség