Történet
Gyülekezeti alkalmak
Lelkipásztor
Presbitérium
Zenei élet
Ifjúság
Médiatár
Linktár
Arhívum
Vendégkönyv
Elérhetőség

Napi ige

 

„...istenfélelemre tanította, és amíg az Urat kereste, sikert adott neki az Isten”
( 2Krón 26)

1 Akkor Júda egész népe fogta, és a tizenhat éves Uzzijját tette királlyá apja, Amacjá helyett. 2 Ő építette ki Élatot, amelyet visszacsatolt Júdához azután, hogy a király pihenni tért őseihez. 3 Tizenhat éves volt Uzzijjá, amikor uralkodni kezdett, és ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jekoljá volt, Jeruzsálemből származott. 4 Azt tette, amit helyesnek lát az Úr, egészen úgy, ahogyan apja, Amacjá tette. 5 Az Istent kereste Zekarjá idejében, aki istenfélelemre tanította, és amíg az Urat kereste, sikert adott neki az Isten. 6 Uzzijjá háborút indított a filiszteusok ellen, és lerombolta Gát, Jabné és Asdód várfalát, sőt városokat épített Asdódnál és a filiszteusok között. 7 Isten megsegítette őt a filiszteusok, a Gúr-Baalban lakó arabok és a meúniak ellen. 8 Az ammóniak is adót fizettek Uzzijjának, és eljutott a híre egészen Egyiptomig, mert egyre jobban megerősödött. 9 Azután őrtornyokat építtetett Uzzijjá Jeruzsálemben a Szöglet-kapunál, a Völgy-kapunál meg a Sarok fölött, és megerősítette azokat. 10 A pusztában is építtetett őrtornyokat, és sok kutat ásatott, mert sok jószága volt a Sefélá-alföldön és a síkságon. Földművesei és szőlőmunkásai voltak a hegyeken és a gyümölcsösben, mert szerette a földművelést. 11 Volt Uzzijjának jól képzett harcosokból álló hadereje is, amely csapattestenként vonult a harcba. Ezeknek a számát Jeíél kancellár és Maaszéjá elöljáró segítségével Hananjá, a király egyik parancsnoka állapította meg. 12 A hadköteles vitézek családfőinek a száma összesen kétezer-hatszáz volt. 13 Az ő parancsnokságuk alá tartozó haderő háromszázhétezer-ötszáz jól képzett harcosból állt, akik hatalmas erővel segítették a királyt az ellenség ellen. 14 Fölszerelte Uzzijjá az egész sereget pajzzsal, dárdával, sisakkal, páncéllal, íjjal és parittyakővel. 15 Csináltatott Jeruzsálemben ötletes hadigépeket az őrtornyokra és a szegletbástyákra nyilak és nagy kövek kilövésére. Így aztán messzire eljutott a híre, mert ezekben csodálatos segítséget kapott; végül igen megerősödött. 16 Amikor azonban megerősödött, vesztére felfuvalkodott, és vétkezett Istene, az Úr ellen. Bement ugyanis az Úr templomába, hogy illatáldozatot mutasson be az illatáldozati oltáron. 17 De bement utána Azarjá főpap és vele együtt az Úr papjai, nyolcvan erős ember. 18 Elébe álltak Uzzijjá királynak, és ezt mondták neki: Nem a te dolgod, Uzzijjá, hogy illatáldozatot mutass be az Úrnak, hanem Áron fiaié, a papoké, akiket azért szenteltek föl, hogy ők mutassák be az illatáldozatot. Menj ki a szentélyből, mert vétkeztél, és ez nem válik dicsőségedre az Úristennél! 19 Erre felbőszült Uzzijjá, akinek éppen a kezében volt az illatáldozathoz való tömjénező. De amikor felbőszült a papok ellen, poklos folt jelent meg a homlokán az Úr házában levő papok előtt, az illatáldozati oltár mellett. 20 Amikor aztán Azarjá főpap és a többi pap feléje fordult, meglátták a poklos foltot a homlokán. Ekkor kiűzték onnan, de ő maga is sietve távozott, mert az Úr verte meg őt. 21 Uzzijjá király poklos maradt halála napjáig, és egy elkülönített házban lakott poklosan, mert kizárták az Úr házából. Fia, Jótám állt a királyi palota élén, ő bíráskodott az ország népe fölött. 22 Uzzijjá egyéb dolgait elejétől a végéig megírta Ézsaiás próféta, Ámóc fia. 23 Azután Uzzijjá pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé a királyi temető mezejébe, mert megállapították róla, hogy poklos. Utána a fia, Jótám lett a király.



  „...istenfélelemre tanította, és amíg az Urat kereste, sikert adott neki az Isten" (5). Uzzijjá király élettörténete arra tanít, hogy az istenfélelem szükséges a fejlődéshez, életünk és dolgaink helyes sorrendjének kialakításához. A király bukása azzal volt összefüggésben, hogy felfuvalkodott, nem Istenre és parancsolataira figyelt, kihalt az istenfélelem a szívéből, és már vétkeit sem ismerte fel. A mai úrnapján könyörögjünk azért, hogy az istenfélelem erősödjön és növekedjen bennünk, hiszen „a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme" (Péld 9,10). RÉ 14 MRÉ 14
 
(2Krón 26)


Körlevél

Név:
E-mail:
Feliratkozok a/az:
gyülekezet körleveleire
alapítvány körleveleire
ifjúság körleveleire
Feliratkozok


Letöltések

Helyi és Országos sajtó


LELKIPÁSZTORI HIVATAL
ÓRARENDJE


HÉTFŐ - PÉNTEK

8-13 ÓRA

SZOMBAT

9-12 ÓRA



Thyalie Online Szerepjáték Reducere factura apa

Hírek

 
  HŰHA-Ifjúsági Tábor

Július 15 és 20 között Isten segedelmével került sor az idén is a Nagyvárad-Réti Református Egyházközség ifjúsági táborára Hegyközszentmiklóson.  Július 15-...

  VAKÁCIÓS GYERMEKBIBLIAHÉT

Vakációs gyermekbibliahetet tartunk ezen a héten, június 24-től június 29-ig, "Öltöztető" címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk 9,30-13 óra között zajló foglalkozásokra.

  Bűnbánati hét

Pünkösd ünnepére készülve, minden délután 17:00 órától tartunk bűbnbánati istentiszteleteket. Szeretettel várunk mindenkit.

 
   
A gyülekezet története

A nagyváradi reformátusokat 1925. január 1-től három parókiális körzetre osztották: az olaszi, újvárosi és velencei részre. Mivel az olaszi rész túl nagynak bizonyult rövid időn belül, úgy határoztak, hogy a réti körzet önálló életlehetőséget kap.

Először 1926. augusztus 8-án Nt. Csernák Béla, az olaszi egyházközség lelkipásztora tartott Réten istentiszteletet  Hevesi József kertjében. Jó időben a Hevesi-kertben, rossz időben a Gáll József asztalosmester műhelyében tartották az istentiszteletet. A gyülekezet első kihelyezett szolgálattevője 1927-től dr. Gyenge János, segédlelkész volt. A következő esztendőtől, 1928 januárjától dr. Szabó Lajos lett a gyülekezet első lelkipásztora. Ő 1952-ig töltötte be ezt a tisztséget, azért csak eddig, mert  több lelkésztársával együtt a Duna-csatornához hurcolják, ahonnan már nem térhetett haza.


A templomépítés mozzanatai

A városi tanács a Sportstadion mellett 3000 négyzetméter telket adott a gyülekezetnek templom és iskolaépítésre. Ekkor még az olaszi gyülekezettel közös presbitérium csupán egy imaház építését tervezte.

Az alapkőletételre 1928. augusztus 6-án került sor, sőt a munkálatokat ugyanabban az évben december 23-ig be is fejezik. Az imaházban nagy alagsort alakítottak ki, amely helyet biztosított kulturális rendezvények szervezésére. Ezeket a rendezvényeket a megalakult színjátszó csoport kezdeményezte. Létrejött az énekkar, amely a Sztárai Mihály énekes reformátor nevét kapta.


 
Az imaház mellé 1940-ben letették a református iskola alapját.

Az imaházat 1944. szeptember 6-án, a második világháború utolsó napjaiban – a közeli vasútállomás támadása során - bombatalálat érte. Az épület kijavíthatatlanul rommá lett. A háború borzalmaitól megrettenve a gyülekezet lelkipásztora, dr. Szabó Lajos családjával együtt egy évre elmenekül Nagyváradról. Sarkadi Pál, az egyházkerület tanácsosa veszi gondozásba a gyülekezetet.

Szeghalmi Bálint, neves építészmérnök 1950-ben elkészíti a lebombázott imaház helyére épülő új templom tervét.

A négy nagyváradi gyülekezet 1952. január 1-től önállósult, minden gyülekezet önálló presbitériumot választott. Ekkortól az építkezést anyagilag segítette a másik három egyházközség, de támogatásával kiállt az épülő templom ügye mellett a bihari egyházmegye, sőt a Királyhágómelléki Egyházkerület gyülekezeteinek jelentős része is. A gyülekezet lelkipásztora egy-egy presbiterrel, olykor a kántorral szolgált a felkeresett egyházközségekben és adományokat gyűjtött.

A parókus lelkipászort, dr. Szabó Lajost 1952. augusztus 8-án deportálták a Duna csatornához. Ezután a lelkipásztori teendőket Bottyán Gyula segédlelkipásztor vette át, Kovács Sándor, az olaszi egyházközség lelkipásztorának felügyelete mellett. Buthi Sándort 1954. május 24-én iktatták be az egyházközség lelkipásztori tisztségébe.

Az Úr 1954. évének karácsonyán a már ideiglenesen berendezett templomépületben tartják az istentiszteletet.

A templom 32 m magas tornya 1955-ben készült el, ugyancsak ebben az évben helyezték el a harangot, amit a bukaresti Răşcanu mester öntött. A harang szerelékével együtt 825 kg-ot nyom.

A templom felavatására 1956. december 16-án, advent 3. vasárnapján került sor. Ekkor egy emléktáblát helyeztek a templom falára a következő felirattal:

Ez a szent hajlék Isten dicsőségére
1916-1956 között épült.
Felszenteletetett 1956. XII 16-án.
"Ti magatok is mint élő
Kövek épüljetek fel lelki
Házzá - I Pt. 2:5


Az egyházközség élete a templom felépítése után

Buthi Sándor 1961-ben, püspökké választása után elhagyta a gyülekezetet, sőt Bottyán Gyulát, segédlelkipásztorát is magával vitte. A gyülekezetbe az olaszi egyházközség lelkipásztorát helyezik át, Kovács Sándort.

Kovács Sándor 1964. május 1-én nyugdíjba vonul, július 1-től Bottyán Gyulát hívják vissza a gyülekezetbe.

Az egyházközség 1978-ban vásárol még egy harangot, és ugyancsak ez évben kerül sor a harangok árammal való működtetésének bevezetésére.

A következő évben egy Beszterce környéki szász evangélikus templom Wegeinstein orgonája került az egyházközség tulajdonába.

Az egyházközségtől 1994 július 24-én levált a rogériuszi rész és önálló presbitériumot választott, egyelőre a réti templomban maradva, majd 1999-ben áttelepülve a saját új templomukba.

Bottyán Gyula lelkipásztor 1998-ben kérte nyugdíjaztatását.

A gyülekezet 1999. március 28-án Pálfi Józsefet, az akkori Sulyok István Főiskola lelkipásztorát hívta meg a megüresedett hely betöltésére.

Az egyházközség 1999. október 1-től újabb tervek kivitelezésébe kezdett:
parókia és gyülekezeti ház építéshez fogott, amely otthont ad a gyülekezet lelkipásztora, segédlelkésze és kántora számára, továbbá helyet biztosít a nőszövetségi-, ifjúsági- és vendégszobáknak, illetve a Csillagocska Alapítványnak.
az Úr 2001-ik esztendejében református zeneóvoda létesítését kezdeményezte, amit 2002. szeptember 15-től sikeresen működtet.
 
Történet Istentiszteleti alkalmak Lelkipásztor Presbitérium Énekkar Ifjúság Galéria Linktár Arhívum Vendégkönyv Elérhetőség