Történet
Gyülekezeti alkalmak
Lelkipásztor
Presbitérium
Zenei élet
Ifjúság
Médiatár
Linktár
Arhívum
Vendégkönyv
Elérhetőség

Napi ige

 

„Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék”
(Zsid 11,8–22)



  8 Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy. 9 Hit által költözött át az ígéret földjére, mint idegenbe, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel. 10 Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten. 11 Hit által kapott erőt arra is, hogy a meddő Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. 12 Ezért attól az egy embertől, aki már közel volt a halálhoz, származtak olyan sokan, mint az ég csillagai és mint a tenger partján a föveny, amely megszámlálhatatlan. 13 Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat, és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön. 14 Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. 15 És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. 16 Így azonban jobb haza után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített. 17 Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, 18 akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni." 19 Azt gondolta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett. 20 Hit által áldotta meg Izsák is a jövőre nézve Jákóbot és Ézsaut. 21 Hit által áldotta meg a haldokló Jákób József mindegyik fiát, és botja végére hajolva imádkozott. 22 Hit által gondolt József élete végén Izráel fiainak kivonulására, és rendelkezett temetése felől. „Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék" (16). Még a világ szemében is szégyent hoz a vallásra, amikor keményszívű, megátalkodott, változásra képtelen emberek hivatkoznak Istenre, mint az „ő" Istenükre. Bárcsak példát tudnánk venni az ismeretlenbe hittel induló Ábrahámtól, akit nem kellett szégyellnie Istennek. Majd talán követni tudjuk őt is, akiről pedig ezt mondta: gyönyörködöm benne (Mt 3,17).
 
()


Körlevél

Név:
E-mail:
Feliratkozok a/az:
gyülekezet körleveleire
alapítvány körleveleire
ifjúság körleveleire
Feliratkozok


Letöltések

Helyi és Országos sajtó


LELKIPÁSZTORI HIVATAL
ÓRARENDJE


HÉTFŐ - PÉNTEK

8-13 ÓRA

SZOMBAT

9-12 ÓRA



Thyalie Online Szerepjáték Reducere factura apa

Hírek

 
  Karácsony éjszakai istentisztelet a Nagyvárad-Réti Református Templomban

A Nagyvárad-Réti Református Egyházközségben immár sokéves hagyomány, hogy december 24-én, Karácsony szentestéjén 2300 órai kezdettel, sajátos hangulatú „éjszakai istentisz...

  Bibliás tanévkezdés a Csillagocska Református Zeneóvodában

A Csillagocska Óvodában a 2016-17-es tanév – hagyományteremtő módon – bibliahéttel kezdődött. Kicsik és nagyok, gyermekek és óvodapedagógusok, együtt ültek képletesen a Mester lábai el...

  Erdélyi népdalok énekeskönyve

A Váradi Dalnokok által előadott nótákkal kezdődött el a rendhagyó könyvbemutató, a réti templom alagsori termében, majd Brugós Anikó énekével folytatódott. Dr. Pálfi József le...

 
   
A gyülekezet története

A nagyváradi reformátusokat 1925. január 1-től három parókiális körzetre osztották: az olaszi, újvárosi és velencei részre. Mivel az olaszi rész túl nagynak bizonyult rövid időn belül, úgy határoztak, hogy a réti körzet önálló életlehetőséget kap.

Először 1926. augusztus 8-án Nt. Csernák Béla, az olaszi egyházközség lelkipásztora tartott Réten istentiszteletet  Hevesi József kertjében. Jó időben a Hevesi-kertben, rossz időben a Gáll József asztalosmester műhelyében tartották az istentiszteletet. A gyülekezet első kihelyezett szolgálattevője 1927-től dr. Gyenge János, segédlelkész volt. A következő esztendőtől, 1928 januárjától dr. Szabó Lajos lett a gyülekezet első lelkipásztora. Ő 1952-ig töltötte be ezt a tisztséget, azért csak eddig, mert  több lelkésztársával együtt a Duna-csatornához hurcolják, ahonnan már nem térhetett haza.


A templomépítés mozzanatai

A városi tanács a Sportstadion mellett 3000 négyzetméter telket adott a gyülekezetnek templom és iskolaépítésre. Ekkor még az olaszi gyülekezettel közös presbitérium csupán egy imaház építését tervezte.

Az alapkőletételre 1928. augusztus 6-án került sor, sőt a munkálatokat ugyanabban az évben december 23-ig be is fejezik. Az imaházban nagy alagsort alakítottak ki, amely helyet biztosított kulturális rendezvények szervezésére. Ezeket a rendezvényeket a megalakult színjátszó csoport kezdeményezte. Létrejött az énekkar, amely a Sztárai Mihály énekes reformátor nevét kapta.


 
Az imaház mellé 1940-ben letették a református iskola alapját.

Az imaházat 1944. szeptember 6-án, a második világháború utolsó napjaiban – a közeli vasútállomás támadása során - bombatalálat érte. Az épület kijavíthatatlanul rommá lett. A háború borzalmaitól megrettenve a gyülekezet lelkipásztora, dr. Szabó Lajos családjával együtt egy évre elmenekül Nagyváradról. Sarkadi Pál, az egyházkerület tanácsosa veszi gondozásba a gyülekezetet.

Szeghalmi Bálint, neves építészmérnök 1950-ben elkészíti a lebombázott imaház helyére épülő új templom tervét.

A négy nagyváradi gyülekezet 1952. január 1-től önállósult, minden gyülekezet önálló presbitériumot választott. Ekkortól az építkezést anyagilag segítette a másik három egyházközség, de támogatásával kiállt az épülő templom ügye mellett a bihari egyházmegye, sőt a Királyhágómelléki Egyházkerület gyülekezeteinek jelentős része is. A gyülekezet lelkipásztora egy-egy presbiterrel, olykor a kántorral szolgált a felkeresett egyházközségekben és adományokat gyűjtött.

A parókus lelkipászort, dr. Szabó Lajost 1952. augusztus 8-án deportálták a Duna csatornához. Ezután a lelkipásztori teendőket Bottyán Gyula segédlelkipásztor vette át, Kovács Sándor, az olaszi egyházközség lelkipásztorának felügyelete mellett. Buthi Sándort 1954. május 24-én iktatták be az egyházközség lelkipásztori tisztségébe.

Az Úr 1954. évének karácsonyán a már ideiglenesen berendezett templomépületben tartják az istentiszteletet.

A templom 32 m magas tornya 1955-ben készült el, ugyancsak ebben az évben helyezték el a harangot, amit a bukaresti Răşcanu mester öntött. A harang szerelékével együtt 825 kg-ot nyom.

A templom felavatására 1956. december 16-án, advent 3. vasárnapján került sor. Ekkor egy emléktáblát helyeztek a templom falára a következő felirattal:

Ez a szent hajlék Isten dicsőségére
1916-1956 között épült.
Felszenteletetett 1956. XII 16-án.
"Ti magatok is mint élő
Kövek épüljetek fel lelki
Házzá - I Pt. 2:5


Az egyházközség élete a templom felépítése után

Buthi Sándor 1961-ben, püspökké választása után elhagyta a gyülekezetet, sőt Bottyán Gyulát, segédlelkipásztorát is magával vitte. A gyülekezetbe az olaszi egyházközség lelkipásztorát helyezik át, Kovács Sándort.

Kovács Sándor 1964. május 1-én nyugdíjba vonul, július 1-től Bottyán Gyulát hívják vissza a gyülekezetbe.

Az egyházközség 1978-ban vásárol még egy harangot, és ugyancsak ez évben kerül sor a harangok árammal való működtetésének bevezetésére.

A következő évben egy Beszterce környéki szász evangélikus templom Wegeinstein orgonája került az egyházközség tulajdonába.

Az egyházközségtől 1994 július 24-én levált a rogériuszi rész és önálló presbitériumot választott, egyelőre a réti templomban maradva, majd 1999-ben áttelepülve a saját új templomukba.

Bottyán Gyula lelkipásztor 1998-ben kérte nyugdíjaztatását.

A gyülekezet 1999. március 28-án Pálfi Józsefet, az akkori Sulyok István Főiskola lelkipásztorát hívta meg a megüresedett hely betöltésére.

Az egyházközség 1999. október 1-től újabb tervek kivitelezésébe kezdett:
parókia és gyülekezeti ház építéshez fogott, amely otthont ad a gyülekezet lelkipásztora, segédlelkésze és kántora számára, továbbá helyet biztosít a nőszövetségi-, ifjúsági- és vendégszobáknak, illetve a Csillagocska Alapítványnak.
az Úr 2001-ik esztendejében református zeneóvoda létesítését kezdeményezte, amit 2002. szeptember 15-től sikeresen működtet.
 
Történet Istentiszteleti alkalmak Lelkipásztor Presbitérium Énekkar Ifjúság Galéria Linktár Arhívum Vendégkönyv Elérhetőség