Történet
Gyülekezeti alkalmak
Lelkipásztor
Presbitérium
Zenei élet
Ifjúság
Médiatár
Linktár
Arhívum
Vendégkönyv
Elérhetőség

Napi ige

 

„Ezek pedig azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás:”
(Jn 19,31–42)



  31 Mivel péntek volt, a zsidók nem akarták, hogy a holttestek szombaton a kereszten maradjanak; az a szombat ugyanis nagy ünnepnap volt. Arra kérték tehát Pilátust, hogy törjék el a lábszárcsontjukat, és vegyék le őket. 32 Ezért odamentek a katonák, és eltörték az egyik, majd a másik vele együtt megfeszített ember lábszárcsontját. 33 Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el, 34 hanem az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. 35 Aki pedig látta ezt, az tesz róla bizonyságot, és az ő bizonyságtétele igaz, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. 36 Ezek pedig azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: „Csontja ne töressék meg." 37 Viszont az Írásnak egy másik helye így szól: „Néznek majd arra, akit átszúrtak." 38 Ezután az arimátiai József, aki Jézus tanítványa volt – de csak titokban, mert félt a zsidóktól –, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus holttestét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát, és levette Jézus holttestét. 39 Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment Jézushoz, és mirhából és aloéból készült olajat hozott, mintegy száz fontnyit. 40 Fogták tehát Jézus holttestét, és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt, ahogyan a zsidóknál szokás temetni. 41 Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. 42 Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.                                                 A mi Urunk, Jézus Krisztus halála nem tévedés volt. Nem „üzemi baleset". Isten előre kijelentett terve teljesedett be. A Sátán nem tudta megakadályozni ezt. Így kellett történnie a mi megváltásunkért! Bízz Jézus Krisztusban, és meglátod, hogy Isten nem téved. Nézz arra, akit megfeszítettek, és kérj erőt azt tenni, amit most rád bízott. Ahogy Arimátiai József és Nikodémus is tette, amit tennie kellett. Soha ne csüggedj el: nagyszombat után húsvét jött! Uradat nem lehet sírba zárni, ő győzött a halál felett is!
 
()


Körlevél

Név:
E-mail:
Feliratkozok a/az:
gyülekezet körleveleire
alapítvány körleveleire
ifjúság körleveleire
Feliratkozok


Letöltések

Helyi és Országos sajtó


LELKIPÁSZTORI HIVATAL
ÓRARENDJE


HÉTFŐ - PÉNTEK

8-13 ÓRA

SZOMBAT

9-12 ÓRA



Thyalie Online Szerepjáték Reducere factura apa

Hírek

 
  HÚSVÉT

  ÜNNEPI ISTENTISZTELETEK HÚSVÉTKOR Vasárnap - 9 és 11 órai (úrvacsoraosztással egybekötött alkalom) és 17 órai kezdettel tartunk istentiszteletet. Hétfőn - 10 (úrvacsoraosztással egybek...

  NAGYPÉNTEK

Holnap, Nagypénteken, délelőtt 10. órakor is tartunk istentiszteletet. Szeretettel várunk mindenkit.

  NAGYHÉT és HÚSVÉT 2019

„Mit keresitek a holtak között az élőt?” (Lukács 24, 5)   NAGYHÉT A NAGYVÁRAD-RÉTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGBEN A feltámadás ünnepére készülve ezen a héten minden ...

 
   
A gyülekezet története

A nagyváradi reformátusokat 1925. január 1-től három parókiális körzetre osztották: az olaszi, újvárosi és velencei részre. Mivel az olaszi rész túl nagynak bizonyult rövid időn belül, úgy határoztak, hogy a réti körzet önálló életlehetőséget kap.

Először 1926. augusztus 8-án Nt. Csernák Béla, az olaszi egyházközség lelkipásztora tartott Réten istentiszteletet  Hevesi József kertjében. Jó időben a Hevesi-kertben, rossz időben a Gáll József asztalosmester műhelyében tartották az istentiszteletet. A gyülekezet első kihelyezett szolgálattevője 1927-től dr. Gyenge János, segédlelkész volt. A következő esztendőtől, 1928 januárjától dr. Szabó Lajos lett a gyülekezet első lelkipásztora. Ő 1952-ig töltötte be ezt a tisztséget, azért csak eddig, mert  több lelkésztársával együtt a Duna-csatornához hurcolják, ahonnan már nem térhetett haza.


A templomépítés mozzanatai

A városi tanács a Sportstadion mellett 3000 négyzetméter telket adott a gyülekezetnek templom és iskolaépítésre. Ekkor még az olaszi gyülekezettel közös presbitérium csupán egy imaház építését tervezte.

Az alapkőletételre 1928. augusztus 6-án került sor, sőt a munkálatokat ugyanabban az évben december 23-ig be is fejezik. Az imaházban nagy alagsort alakítottak ki, amely helyet biztosított kulturális rendezvények szervezésére. Ezeket a rendezvényeket a megalakult színjátszó csoport kezdeményezte. Létrejött az énekkar, amely a Sztárai Mihály énekes reformátor nevét kapta.


 
Az imaház mellé 1940-ben letették a református iskola alapját.

Az imaházat 1944. szeptember 6-án, a második világháború utolsó napjaiban – a közeli vasútállomás támadása során - bombatalálat érte. Az épület kijavíthatatlanul rommá lett. A háború borzalmaitól megrettenve a gyülekezet lelkipásztora, dr. Szabó Lajos családjával együtt egy évre elmenekül Nagyváradról. Sarkadi Pál, az egyházkerület tanácsosa veszi gondozásba a gyülekezetet.

Szeghalmi Bálint, neves építészmérnök 1950-ben elkészíti a lebombázott imaház helyére épülő új templom tervét.

A négy nagyváradi gyülekezet 1952. január 1-től önállósult, minden gyülekezet önálló presbitériumot választott. Ekkortól az építkezést anyagilag segítette a másik három egyházközség, de támogatásával kiállt az épülő templom ügye mellett a bihari egyházmegye, sőt a Királyhágómelléki Egyházkerület gyülekezeteinek jelentős része is. A gyülekezet lelkipásztora egy-egy presbiterrel, olykor a kántorral szolgált a felkeresett egyházközségekben és adományokat gyűjtött.

A parókus lelkipászort, dr. Szabó Lajost 1952. augusztus 8-án deportálták a Duna csatornához. Ezután a lelkipásztori teendőket Bottyán Gyula segédlelkipásztor vette át, Kovács Sándor, az olaszi egyházközség lelkipásztorának felügyelete mellett. Buthi Sándort 1954. május 24-én iktatták be az egyházközség lelkipásztori tisztségébe.

Az Úr 1954. évének karácsonyán a már ideiglenesen berendezett templomépületben tartják az istentiszteletet.

A templom 32 m magas tornya 1955-ben készült el, ugyancsak ebben az évben helyezték el a harangot, amit a bukaresti Răşcanu mester öntött. A harang szerelékével együtt 825 kg-ot nyom.

A templom felavatására 1956. december 16-án, advent 3. vasárnapján került sor. Ekkor egy emléktáblát helyeztek a templom falára a következő felirattal:

Ez a szent hajlék Isten dicsőségére
1916-1956 között épült.
Felszenteletetett 1956. XII 16-án.
"Ti magatok is mint élő
Kövek épüljetek fel lelki
Házzá - I Pt. 2:5


Az egyházközség élete a templom felépítése után

Buthi Sándor 1961-ben, püspökké választása után elhagyta a gyülekezetet, sőt Bottyán Gyulát, segédlelkipásztorát is magával vitte. A gyülekezetbe az olaszi egyházközség lelkipásztorát helyezik át, Kovács Sándort.

Kovács Sándor 1964. május 1-én nyugdíjba vonul, július 1-től Bottyán Gyulát hívják vissza a gyülekezetbe.

Az egyházközség 1978-ban vásárol még egy harangot, és ugyancsak ez évben kerül sor a harangok árammal való működtetésének bevezetésére.

A következő évben egy Beszterce környéki szász evangélikus templom Wegeinstein orgonája került az egyházközség tulajdonába.

Az egyházközségtől 1994 július 24-én levált a rogériuszi rész és önálló presbitériumot választott, egyelőre a réti templomban maradva, majd 1999-ben áttelepülve a saját új templomukba.

Bottyán Gyula lelkipásztor 1998-ben kérte nyugdíjaztatását.

A gyülekezet 1999. március 28-án Pálfi Józsefet, az akkori Sulyok István Főiskola lelkipásztorát hívta meg a megüresedett hely betöltésére.

Az egyházközség 1999. október 1-től újabb tervek kivitelezésébe kezdett:
parókia és gyülekezeti ház építéshez fogott, amely otthont ad a gyülekezet lelkipásztora, segédlelkésze és kántora számára, továbbá helyet biztosít a nőszövetségi-, ifjúsági- és vendégszobáknak, illetve a Csillagocska Alapítványnak.
az Úr 2001-ik esztendejében református zeneóvoda létesítését kezdeményezte, amit 2002. szeptember 15-től sikeresen működtet.
 
Történet Istentiszteleti alkalmak Lelkipásztor Presbitérium Énekkar Ifjúság Galéria Linktár Arhívum Vendégkönyv Elérhetőség