Hirek

Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy 2016. március 28-án, életének 88. esztendejében, visszaadta lelkét Teremtőjének nagytiszteletű Bottyán Gyula nyugalmazott lelkipásztor.

A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat? Péld 20,6

Légy hű mindhalálig és neked adom az életnek koronáját. Jel 2,10

Máramarosszigeten született 1927. október 11-én, református illetve római katolikus szülők gyermekeként. Édesapját nagyon korán elveszítette. Az elemi- és középiskolai tanulmányait Máramarosszigeten végezte, majd a Kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézetbe jelentkezett, ahol 1952-ben megszerezte az első lelkészképesítő diplomát. Ezt követően rögtön a Nagyvárad–Réti Református Egyházközség segédlelkészének nevezték ki. Egy esztendő múlva 1953. szeptember 1-től már önálló, helyettes lelkészként szolgálja Istent a gyülekezetben. 1955-ben ismét segédlelkészi státusban találjuk. Ekkor már nagy lendülettel folyt a templom építése. A templomszentelésre 1956. december 16-án került sor. Lelkészi szolgálatának kezdetén magán élete is új mederbe terelődött, mivel 1955 decemberében feleségül vette néhai Nagy Lujza testvérünket. Házasságukat Isten egy fiúgyermekkel áldotta meg.

1964. július 12-én ünnepélyes keretek között iktatták be a Nagyvárad-Réti Református Egyházközség rendes lelkipásztori állásába. A gyülekezetben közel 50 esztendőt szolgált, ez idő alatt sok-sok lelkész köszönheti a lelkészi pálya első lépéseinek egyengetését neki, és útravalót a nem könnyű lelkészi szolgálatra. Az új idők kihívásainak megfelelően 1990-ben javaslatot tett a rogériuszi templom építésére és egy meg nem épülhetett ONCSA telepire. Amikor az Istentől rendelt idő elérkezett, 1998 novemberében nyugdíjba vonult, ám szolgálati idejét egy évvel meghosszabbították. Hivatalosan 1999 márciusáig szolgált. Hűen látta el a rábízottakat.

Hű volt Megbízójához, gyülekezetéhez, embertársaihoz.

Mindig készen állt a szolgálatra. Igehirdetőként prófétai lelkülettel, állhatatossággal mégis közérthetően, végtelen szeretettel figyelmeztette Isten népét az igazi értékekre, s az emberi élet zsákutcáira (Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Mt 16,26) Nyugdíjas éveiről is elmondható, hogy a helyén volt, példaértékűen kapcsolódott be a gyülekezet életébe. Nyugdíjas évei alatt sosem tolakodott, de ha megszólítottuk csendesen annyit mondott: „ha szükség van rám itt vagyok”.

Aki segítséget kért tőle, sohasem utasította el, segédlelkészeket szakmai tanáccsal, hasznos irodalommal látta el. Mindig nyitva volt az otthona, ezért mások is szívesen nyitottak ajtót őneki. Jó lelkigondozó volt, rendszeresen családlátogatott.

A temetési istentiszteletre 2016. március 31-én 14 órától kerül sor a Rulikovszki temető Steinberger kápolnájánál, innen kísérjük el minden élő utolsó útjára és helyezzük örök nyugalomra.

Emléke legyen áldott!

A Nagyvárad Réti Református Egyházközség lelkipásztorai,

a Presbitérium, a Nőszövetség,

a gyülekezet Sztárai Mihály Énekkara, és az egész gyülekezet.