Napi ige

()

Letöltések

Helyi és Országos sajtó

LELKIPÁSZTORI HIVATAL
ÓRARENDJE

HÉTFŐ - PÉNTEK

8-13 ÓRA

SZOMBAT

9-12 ÓRA

Thyalie Online Szerepjáték Reducere factura apa

Hírek



Órátállítás Ne késsünk a vasárnap délelőtti istentiszteletről! Március 26-án, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 3 órakor 4 órára kell igazítani az ... bővebben >	Karácsony éjszakai Istentisztelet A karácsony éjszakai istentisztelet, az alábbi linkre kattintva nézhető meg: https://youtu.be/q-2aJ3EbzQg Áldást, Békességet! bővebben >	Imahét 2022 Örömmel hirdetjük, hogy február 13-20. között egyetemes imahét kezdődik gyülekezetünkben. Ez alkalommal az egyházmegyék ifjúsági szakelőadóit várjuk Isten Igéjének hirdetésére. ... bővebben >

A gyülekezet története A nagyváradi reformátusokat 1925. január 1-től három parókiális körzetre osztották: az olaszi, újvárosi és velencei részre. Mivel az olaszi rész túl nagynak bizonyult rövid időn belül, úgy határoztak, hogy a réti körzet önálló életlehetőséget kap. Először 1926. augusztus 8-án Nt. Csernák Béla, az olaszi egyházközség lelkipásztora tartott Réten istentiszteletet Hevesi József kertjében. Jó időben a Hevesi-kertben, rossz időben a Gáll József asztalosmester műhelyében tartották az istentiszteletet. A gyülekezet első kihelyezett szolgálattevője 1927-től dr. Gyenge János, segédlelkész volt. A következő esztendőtől, 1928 januárjától dr. Szabó Lajos lett a gyülekezet első lelkipásztora. Ő 1952-ig töltötte be ezt a tisztséget, azért csak eddig, mert több lelkésztársával együtt a Duna-csatornához hurcolják, ahonnan már nem térhetett haza. A templomépítés mozzanatai A városi tanács a Sportstadion mellett 3000 négyzetméter telket adott a gyülekezetnek templom és iskolaépítésre. Ekkor még az olaszi gyülekezettel közös presbitérium csupán egy imaház építését tervezte. Az alapkőletételre 1928. augusztus 6-án került sor, sőt a munkálatokat ugyanabban az évben december 23-ig be is fejezik. Az imaházban nagy alagsort alakítottak ki, amely helyet biztosított kulturális rendezvények szervezésére. Ezeket a rendezvényeket a megalakult színjátszó csoport kezdeményezte. Létrejött az énekkar, amely a Sztárai Mihály énekes reformátor nevét kapta.
Az imaház mellé 1940-ben letették a református iskola alapját. Az imaházat 1944. szeptember 6-án, a második világháború utolsó napjaiban – a közeli vasútállomás támadása során - bombatalálat érte. Az épület kijavíthatatlanul rommá lett. A háború borzalmaitól megrettenve a gyülekezet lelkipásztora, dr. Szabó Lajos családjával együtt egy évre elmenekül Nagyváradról. Sarkadi Pál, az egyházkerület tanácsosa veszi gondozásba a gyülekezetet. Szeghalmi Bálint, neves építészmérnök 1950-ben elkészíti a lebombázott imaház helyére épülő új templom tervét. A négy nagyváradi gyülekezet 1952. január 1-től önállósult, minden gyülekezet önálló presbitériumot választott. Ekkortól az építkezést anyagilag segítette a másik három egyházközség, de támogatásával kiállt az épülő templom ügye mellett a bihari egyházmegye, sőt a Királyhágómelléki Egyházkerület gyülekezeteinek jelentős része is. A gyülekezet lelkipásztora egy-egy presbiterrel, olykor a kántorral szolgált a felkeresett egyházközségekben és adományokat gyűjtött. A parókus lelkipászort, dr. Szabó Lajost 1952. augusztus 8-án deportálták a Duna csatornához. Ezután a lelkipásztori teendőket Bottyán Gyula segédlelkipásztor vette át, Kovács Sándor, az olaszi egyházközség lelkipásztorának felügyelete mellett. Buthi Sándort 1954. május 24-én iktatták be az egyházközség lelkipásztori tisztségébe. Az Úr 1954. évének karácsonyán a már ideiglenesen berendezett templomépületben tartják az istentiszteletet. A templom 32 m magas tornya 1955-ben készült el, ugyancsak ebben az évben helyezték el a harangot, amit a bukaresti Răşcanu mester öntött. A harang szerelékével együtt 825 kg-ot nyom. A templom felavatására 1956. december 16-án, advent 3. vasárnapján került sor. Ekkor egy emléktáblát helyeztek a templom falára a következő felirattal: Ez a szent hajlék Isten dicsőségére 1916-1956 között épült. Felszenteletetett 1956. XII 16-án. "Ti magatok is mint élő Kövek épüljetek fel lelki Házzá - I Pt. 2:5 Az egyházközség élete a templom felépítése után Buthi Sándor 1961-ben, püspökké választása után elhagyta a gyülekezetet, sőt Bottyán Gyulát, segédlelkipásztorát is magával vitte. A gyülekezetbe az olaszi egyházközség lelkipásztorát helyezik át, Kovács Sándort. Kovács Sándor 1964. május 1-én nyugdíjba vonul, július 1-től Bottyán Gyulát hívják vissza a gyülekezetbe. Az egyházközség 1978-ban vásárol még egy harangot, és ugyancsak ez évben kerül sor a harangok árammal való működtetésének bevezetésére. A következő évben egy Beszterce környéki szász evangélikus templom Wegeinstein orgonája került az egyházközség tulajdonába. Az egyházközségtől 1994 július 24-én levált a rogériuszi rész és önálló presbitériumot választott, egyelőre a réti templomban maradva, majd 1999-ben áttelepülve a saját új templomukba. Bottyán Gyula lelkipásztor 1998-ben kérte nyugdíjaztatását. A gyülekezet 1999. március 28-án Pálfi Józsefet, az akkori Sulyok István Főiskola lelkipásztorát hívta meg a megüresedett hely betöltésére. Az egyházközség 1999. október 1-től újabb tervek kivitelezésébe kezdett: parókia és gyülekezeti ház építéshez fogott, amely otthont ad a gyülekezet lelkipásztora, segédlelkésze és kántora számára, továbbá helyet biztosít a nőszövetségi-, ifjúsági- és vendégszobáknak, illetve a Csillagocska Alapítványnak. az Úr 2001-ik esztendejében református zeneóvoda létesítését kezdeményezte, amit 2002. szeptember 15-től sikeresen működtet.

Történet

Istentiszteleti alkalmak

Lelkipásztor

Presbitérium

Énekkar

Ifjúság

Galéria

Linktár

Arhívum

Vendégkönyv

Elérhetőség

Napi ige

Körlevél

Hírek